Wekerle Plusz: nem mindegy, milyen sorrendben korszerűsítjük az otthonunkat

Budapest, 2026.10.28. – Nemcsak az számíthat, mekkora támogatást kapnak a lakástulajdonosok a Wekerle Plusz keretében tervezett energetikai felújításokra, hanem az is, hogy milyen sorrendben végzik el a korszerűsítési munkálatokat. A legfrissebb kormányzati bejelentés szerint a családi házak felújítását támogató program 2027 februárjában, a társasházak és panellakások korszerűsítését célzó konstrukciók pedig márciusban indulhatnak. A program bejelentett feltételei szerint ugyanis legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kellene elérni, amihez nem feltétlenül elegendő egy elavult fűtőberendezés cseréje. Egy rosszul szigetelt ingatlanban például az új készüléknek is folyamatosan pótolnia kell az épületből távozó hőt. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértője szerint ezért a beruházás megtervezésekor először azt érdemes megvizsgálni, hol és mennyi energiát veszít az épület, és csak ezt követően meghatározni a szükséges fűtési teljesítményt.

 

A Wekerle Plusz keretében tervezett támogatás a bejelentett elképzelések szerint a hőszigetelésre, a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére is felhasználható lenne. A bejelentett konstrukciók szerint a családi házak esetében legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitel és 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatás segítheti a korszerűsítést, míg a társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió, a panelépületeknél 4 millió forintos kamatmentes hitel válhat elérhetővé, szintén vissza nem térítendő támogatással kiegészítve. A program végleges részletszabályai még nem ismertek, az elvárt energiamegtakarítás azonban már most ráirányítja a figyelmet arra, hogy az egyes felújítási munkálatokat érdemes egymással összefüggésben megtervezni. Ha ugyanis a szigetelés vagy a nyílászárók cseréje jelentősen csökkenti az épület hőigényét, a később telepítendő fűtési rendszerből akár kisebb teljesítményű berendezés is elegendő lehet.

 

Nem biztos, hogy a fűtéssel van a baj

A korszerűsítés szükségességére gyakran a magas fűtésszámla vagy az elégtelen hőkomfort hívja fel a figyelmet. Előfordulhat például, hogy két azonos méretű lakásban egyaránt 22 °C-ot mutat a termosztát, az egyikben mégis kellemes a hőmérséklet, a másikban pedig pulóverért nyúlunk. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy a fűtés nem működik megfelelően, pedig a különbség oka sokszor magában az épületben keresendő.

 

A termosztát ugyanis a levegő hőmérsékletét méri, a hőérzetünket azonban a környező felületek hőmérséklete, a légmozgás és a páratartalom is befolyásolja. Egy hideg fal vagy huzatos ablak mellett ezért akkor is fázhatunk, ha a levegő már elérte a kívánt hőfokot. Ráadásul ezek a körülmények nemcsak a komfortérzetet ronthatják: ha a falakon, ablakokon vagy más épületszerkezeteken keresztül jelentős mennyiségű hő távozik, annak pótlása folyamatos energiafelhasználással jár.

 

A fűtési igényt ugyanakkor nem kizárólag a szigetelés állapota határozza meg. Vegyünk például két, egyaránt 50 négyzetméteres otthont: ha az egyik belmagassága 2,7 méter, a légtere 135 köbméter, míg 3,5 méteres belmagasságnál már 175 köbméterről beszélünk. Ez közel 30 százalékkal nagyobb légtér, miközben az alapterületük megegyezik. Bár a nagyobb belmagasság önmagában nem jelent ugyanekkora többlet-energiaigényt, jól mutatja, miért nem elegendő pusztán a négyzetméterekből kiindulni.

 

A tájolás és az épületen belüli elhelyezkedés szintén számít. Egy déli fekvésű szoba napsütéses téli napokon több természetes hőnyereséghez juthat, mint egy északi, míg egy társasház közbenső lakása általában kevesebb külső határoló felülettel rendelkezik, mint egy sarok- vagy legfelső emeleti otthon. Így akár ugyanazon a házon belül is jelentős eltérések lehetnek az egyes lakások, sőt a helyiségek hőigénye között.

 

A felújítás sorrendje a beruházás költségeit is befolyásolhatja

Az energetikai korszerűsítés tervezésekor ezért nemcsak azt érdemes mérlegelni, milyen berendezésre cseréljük a meglévő fűtést, hanem azt is, hogy az épület hővesztesége milyen beavatkozásokkal csökkenthető. Egy erősebb készülék ugyan képes lehet gyorsabban felfűteni a helyiségeket, a rossz szigetelésből vagy az elavult nyílászárókból eredő veszteségeket azonban nem szünteti meg.

 

Ha viszont a felújítás során előbb javítjuk az épület hőmegtartó képességét, azzal a szükséges fűtési teljesítmény is mérséklődhet. Ez különösen fontos lehet azoknak, akik a Wekerle Plusz keretében többféle korszerűsítési munkálatot szeretnének megvalósítani, hiszen a beruházások összehangolása nemcsak az elérhető energiamegtakarítást, hanem a telepítendő fűtési rendszer méretezését és költségeit is befolyásolhatja.

 

Györgyi József, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának szakértője szerint ezért a korszerűsítés megtervezését minden esetben az ingatlan adottságainak felmérésével érdemes kezdeni.

 

„A fűtési rendszer kiválasztásakor gyakori kiindulópont az ingatlan alapterülete, pedig két azonos méretű otthon hőigénye között jelentős különbség lehet. Ha egy épület szigetelését vagy nyílászáróit is korszerűsítjük, azzal a szükséges fűtési teljesítmény is csökkenhet. Éppen ezért fontos, hogy a különböző felújítási munkálatokat ne egymástól függetlenül tervezzük meg, különösen akkor, ha a beruházás célja egy meghatározott energiamegtakarítás elérése” – mondta a szakértő.

 

A korszerűsített épülethez más fűtési megoldás lehet ideális

Az épület hőigényének felmérése a megfelelő fűtési technológia kiválasztásában is segíthet. Egy kisebb, jól szigetelt lakásban, ahol az alaprajz lehetővé teszi a meleg levegő egyenletes eloszlását, egy fűtésre optimalizált klímaberendezés is alkalmas lehet az otthon melegen tartására. Több, egymástól elkülönülő helyiség esetén ugyanakkor szükség lehet több beltéri egységre, különösen akkor, ha a szobák tájolása és hőigénye eltér. Ilyenkor a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás segíthet elkerülni, hogy egyes szobák túlfűtöttek, mások pedig túl hidegek legyenek. Nagy belmagasságnál emellett a megfelelő légáramlás biztosítására is figyelni kell, mivel a meleg levegő a mennyezet közelében gyűlhet össze.

 

Más szempontok kerülnek előtérbe egy olyan családi házban, ahol már kiépített radiátoros vagy padlófűtéses központi rendszer működik. Ilyenkor egy levegő–víz hőszivattyú is szóba jöhet, amely a meglévő vízkeringetéses hálózaton keresztül gondoskodhat az épület felfűtéséről. A padlófűtés jellemzően alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel működik, ami kedvez a hőszivattyúk hatékonyságának. Radiátorok esetén viszont különösen fontos megvizsgálni, hogy a hőleadók milyen vízhőmérséklet mellett képesek biztosítani a szükséges hőmennyiséget.

 

A korszerű hőszivattyúk már bizonyos meglévő radiátoros rendszerek esetében is alternatívát jelenthetnek, a gazdaságos működéshez azonban nem elegendő, hogy a berendezés képes legyen előállítani a szükséges fűtővíz-hőmérsékletet. Az is számít, milyen hatékonysággal teszi ezt, és mekkora hőveszteséget kell pótolnia. Egy megfelelően szigetelt épületben a fűtési rendszer alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel is biztosíthatja a kívánt komfortot, ami kedvezően befolyásolhatja a hőszivattyú energiafelhasználását.

 

Nem a legnagyobb teljesítményű berendezés jelenti feltétlenül a legjobb beruházást

A Wekerle Plusz keretében tervezett támogatások csökkenthetik az energetikai korszerűsítés kezdeti pénzügyi terheit, a hosszú távú megtakarítást azonban továbbra is az épület adottságaihoz illeszkedő műszaki megoldás határozza meg. A túlméretezett fűtési rendszer például nem feltétlenül jelent nagyobb biztonságot vagy jobb komfortot: ha a berendezés teljesítménye jelentősen meghaladja az épület tényleges hőigényét, az kedvezőtlen üzemeltetési körülményekhez, például gyakoribb ki- és bekapcsoláshoz vezethet.

 

A hőszivattyúknál ráadásul a névleges teljesítmény mellett a különböző üzemi körülmények között várható hatékonyságot is vizsgálni kell. A tényleges energiafelhasználást az épület hővesztesége, a szükséges előremenő vízhőmérséklet és a rendszer kialakítása egyaránt befolyásolja.

 

„Egy energetikai felújítás akkor lehet igazán eredményes, ha a beruházás egyes elemei egymáshoz illeszkednek. Nem feltétlenül érdemes nagyobb teljesítményű fűtőberendezésre költeni, ha az épület hőveszteségének csökkentésével kisebb rendszer is elegendő lehet. A cél nem pusztán az, hogy a korszerűsítés után teljesüljön az előírt energiamegtakarítás, hanem az is, hogy a fűtés hosszú távon hatékonyan és gazdaságosan működjön” – hangsúlyozta Györgyi József.

 

A Wekerle Plusz tervezett támogatási lehetőségei így nemcsak az elöregedett berendezések cseréjét ösztönözhetik, hanem arra is lehetőséget teremthetnek, hogy a lakástulajdonosok átfogóbban gondolkodjanak otthonuk energiafelhasználásáról. Ehhez azonban már a beruházás megkezdése előtt érdemes megvizsgálni az épület hőveszteségét, a lehetséges korszerűsítési munkálatok egymásra gyakorolt hatását és a várható üzemeltetési költségeket.

 

# # #

 

LG Electronics

Az LG Electronics az elektronikai termékek egyik legjelentősebb szállítója és technológiai megújítója, amely a világ szinte minden országában jelen van és több mint 75 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Az LG vállalatai – Home Appliance Solution (otthoni megoldások), Media Entertainment Solution (média és szórakoztatóelektronika), Vehicle Solution (járműipari megoldások) és Eco Solution (ökomegoldások) – révén együttesen több mint 89 billió dél-koreai von globális árbevételt ért el 2025-ben. Az LG vezető gyártó a fogyasztói és ipari termékek piacán, beleértve a tévéket, háztartási készülékeket, légkondicionálókat, monitorokat, autóipari alkatrészeket és megoldásokat. Prémium márkái – az LG SIGNATURE és az intelligens LG ThinQ – világszerte ismert nevek. További hírek és információk a www.lg.com/global/newsroom/ címen érhetők el.