Miért most döntik el sokan, hogy átállnak hőszivattyúra – és mire érdemes figyelni?

Az elmúlt időszakban egyre több magyar háztartásban merül fel újra a kérdés: hosszú távon mennyire tartható a gázfűtés, és van-e olyan alternatíva, amely nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is működik. A gázárak nemzetközi ingadozása, a rezsiszabályok változása és az uniós klímapolitikai célok együtt terelték a figyelmet a hőszivattyús fűtési megoldások felé. Ennek kapcsán az LG szakértőjével összegyűjtöttük azokat a szempontokat, amelyeket a következő fűtési szezonra való felkészülés előtt mindenképpen érdemes mérlegelni.

 

A technológia nem új, mégis sokáig elsősorban új építésű házakhoz kötötték: jó szigetelés, padlófűtés, alacsony hőigény kellett hozzá. A meglévő, radiátoros megoldások jelentős része kiesett, mert a korábbi hőszivattyúk alacsony előremenő vízhőmérséklettel dolgoztak, miközben a hagyományos radiátorok jellemzően magasabb hőmérsékletet igényelnek.

 

Az elmúlt években azonban ezen a ponton történt elmozdulás. A piacon megjelentek olyan új generációs levegő–víz hőszivattyús megoldások, amelyek hideg időben is képesek magasabb előremenő vízhőmérsékletet biztosítani. Példaként az LG Therma V termékcsaládjának modelljei között találhatók olyan R290 hűtőközeggel működő monobloc rendszerek, amelyek a gyártó adatai szerint –15 °C külső hőmérséklet mellett is képesek akár 75 °C-os előremenő vizet biztosítani, míg az R32 hűtőközeggel működő Monobloc SII készülékek 55 °C-os előremenőt garantálnak ugyanebben a tartományban.

 

Ezek a paraméterek már lehetővé teszik, hogy ne csak padlófűtés hálózattal, hanem nagyobb, hagyományos radiátorokat használó házakban is működőképes legyen a hőszivattyús fűtés – természetesen megfelelő tervezés és kivitelezés mellett.

 

Mindez nem jelenti azt, hogy minden régi épület automatikusan alkalmassá vált volna hőszivattyús fűtésre, ugyanakkor érdemben kitolta azt a műszaki határt, ahol a technológia egyáltalán szóba jöhet. A korszerű rendszerek paraméterei már lehetővé teszik, hogy ne csak padlófűtéses megoldásoknál, hanem megfelelő tervezés és kivitelezés mellett nagyobb, hagyományos radiátorokat használó házakban is működőképes alternatívát jelentsenek.

 

Az energia nem vész el csak átalakul?

A hőszivattyúk működésének egyik legfontosabb mutatója az úgynevezett COP-érték (Coefficient of Performance), amely azt fejezi ki, hogy egységnyi villamos energiából mennyi hőenergiát állít elő a szerkezet. Ha a COP értéke például 2, akkor 1 kilowattóra elektromos energiából 2 kilowattóra hő keletkezik.

 

Ez alapvető különbség a tisztán elektromos fűtési megoldásokhoz képest, amelyek nem hasznosítanak környezeti hőt, hanem az elfogyasztott áramot közvetlenül alakítják hővé, jellemzően 1:1 arányban. A különbség a rezsiköltségekben is megjelenik a hőszivattyúk javára, különösen akkor, ha a rendszer külső hőmérséklethez igazított vezérléssel működik, és nem indokolatlanul magas fűtővíz-hőmérsékleten üzemel.

 

Az áram ára és a H-tarifa szerepe

A hőszivattyúkkal szembeni egyik leggyakoribb ellenérv az elektromos energia ára. Magyarországon ezt részben a kedvezményes H-tarifa ellensúlyozza, amely a fűtési célú villamosenergia-felhasználásra biztosít alacsonyabb díjat.

 

Szakértői számítások szerint egy megfelelően megtervezett hőszivattyús kivitelezés a jelenlegi árkörnyezetben akkor is versenyképes maradhat a földgázalapú fűtéssel, ha a kedvezményes tarifa feltételei változnának. A megtérülés azonban erősen függ a tervezéstől: a túl magasra állított előremenő hőmérséklet, az alulméretezett puffertároló vagy a gyakori ki- és bekapcsolás jelentősen ronthatja a hatásfokot, függetlenül a készülék típusától.

 

Környezeti hatás és uniós célok

„A hőszivattyús fűtés terjedését nemcsak gazdasági, hanem klímapolitikai szempontok is erősítik. Szakértői becslések szerint a gázfűtésről hőszivattyúra való átállás az EU átlagos villamosenergia-mixével számolva jelentős, akár 69–77 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést is eredményezhet, a rendszer kialakításától és üzemeltetésétől függően” – mondta Györgyi József, az LG Magyarország Légkondicionáló üzletágának Key Account Managere. A szakember arra is kitért, hogy az ilyen becslések feltételezéseken alapulnak, az egyedi eredmények épületenként eltérhetnek.

 

Ez összhangban van az Európai Unió azon törekvéseivel, amelyek a hagyományos, fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentését célozzák. A RePowerEU terv szerint 2030-ig évente több millió hőszivattyú telepítését ösztönöznék Európában, részben a gázimport kockázatainak mérséklése érdekében.

 

Mikor lehet jó döntés – és mikor nem?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a hőszivattyú nem univerzális megoldás. Akkor lehet reális alternatíva, ha az épület hőszigetelése megfelelő, a fűtési rendszer alacsonyabb vízhőmérsékleten is hatékonyan működik, és a beruházó hosszabb távon gondolkodik.

 

Ugyanakkor kevésbé ajánlott olyan épületeknél, ahol a szigetelés rossz, a radiátorok kicsik és csak magas hőmérsékleten működnek hatékonyan, vagy ahol nincs hely a kültéri egységnek és a szükséges kiegészítő elemeknek. Rövid távú, néhány éves megtérülési elvárások mellett a technológia jellemzően nem hozza az elvárt eredményt.

 

Mire érdemes figyelni a döntés előtt?

A szakemberek szerint a beruházásnál nem csak a készülék árát kell nézni, hanem a teljes beruházás költségét: a tervezést, a kivitelezést, az esetleges radiátorcserét és a szabályozástechnikát is. A megtérülést érdemes több árforgatókönyvvel kiszámolni, figyelembe véve az energiaárak lehetséges változását. Kulcsfontosságú a helyszíni felmérés és a megfelelő méretezés, valamint azzal is számolni kell, hogy a hőszivattyú folyamatos karbantartást igényel.

 

# # #

 

LG Electronics

Az LG Electronics az elektronikai termékek egyik legjelentősebb szállítója és technológiai megújítója, amely a világ szinte minden országában jelen van és több mint 75 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Az LG vállalatai – Home Appliance Solution (otthoni megoldások), Media Entertainment Solution (média és szórakoztatóelektronika), Vehicle Solution (járműipari megoldások) és Eco Solution (ökomegoldások) – révén együttesen több mint 88 billió dél-koreai von globális árbevételt ért el 2024-ben. Az LG vezető gyártó a fogyasztói és ipari termékek piacán, beleértve a tévéket, háztartási készülékeket, légkondicionálókat, monitorokat, autóipari alkatrészeket és megoldásokat. Prémium márkái – az LG SIGNATURE és az intelligens LG ThinQ – világszerte ismert nevek. További hírek és információk a https://www.lg.com/global/newsroom/ címen érhetők el.